KOLOZSVÁR, AZ ERDÉLYI TÖRTÉNELEM KÖZPONTJA
Kolozsvár Románia egyik legfontosabb kulturális központja, és egyben az ország 3. legnagyobb városa is. Az egykor Magyarországhoz tartozó nagyváros nem hazudtolja meg magát a múltat illetően – számos híres személyiség hagyta ott történelmi lábnyomát a városban. Bármerre nézünk, a múlttal találkozunk – méltó módon megőrzött formában. Mindemellett Kolozsvár a könnyed szórakozásnak is teret ad, és azt is felfedezhetjük, hogy valójában egy virágzó, nyüzsgő városban koptatjuk a macskaköves utcákat.
ELEVEN TÖRTÉNELEM
Kolozsvár, avagy román nevén Cluj Napoca történelmi emlékei nemhogy megfakultak volna, de egyre nagyobb érdeklődés és kultusz övezi őket – ennek is köszönhető, hogy a város egyre nyüzsgőbb és vonzóbb. Kevés olyan város van, amelynek ennyire sok, a történelmet befolyásoló híres szülöttje lenne. 1443-ban itt látta meg a napvilágot Hunyadi Mátyás, a későbbi Mátyás király, akinek szülőháza ma is megtekinthető. Már csak azért is érdemes felkeresni, mert ez a város legrégebbi lakóháza, bár eredeti kinézetét már csak az utca felőli oldal őrzi. Ma a Képzőművészeti Főiskolának ad otthont. A városban megtekinthető Mátyás király lovasszobra is, amellyel 1896-ban Kolozsvár a magyar honfoglalás 1000 éves évfordulóját szerette volna megünnepelni, de a szobrot végül csak 1902-ben leplezték le. Ma a szoborcsoport részeként a város főterének fő díszeként szolgál. Kolozsvár volt a bölcsője a történelem és tudomány egyéb nagy személyiségeinek is, többek között Bocskai István, erdélyi fejedelem, Bolyai János matematikus vagy Reményik Sándor költő számára is ez a város jelentette az anyaföldet.
A városban nem csak a híres szülöttek listája hosszú, de a szállodák terén is legalább ennyire sokszínű és gazdag. Bármerre járunk Kolozsváron, szinte bárhol találunk kedvünkre való és pénztárcánkra szabott szálláshelyet. Ha szeretnénk egy igazán komfortos kis helyen álomra hajtani fejünket, akkor válasszük a Hotel Confortot. A hotel a gyönyörű szobákat és királyi kényelmet nagyon barátságos árakkal kombinálja, ami – valljuk be – igazán remek variáció. A városban járva érdemes felkeresni a Fellegvárat is, amelyet az osztrák hatalom építtetett a 18. század első felében a város lakosságának védelme és felügyelete érdekében a város fölé emelkedő dombon. Vársánc és több épület, valamint 5 sarokbástya és 3 kapu alkotta a védelmi rendszert. Ma csupán néhány kapu és a vársánc látható, viszont a magaslatról ma is szép kilátás nyílik a városra. Hasonlóképp érdemes ellátogatni a Szabó-bástyához is, amelyet más néven Bethlen-bástyának is neveznek, s a 15. századi várfal maradványaival Kolozsvár leginkább épen maradt várfalszakasza. A fal 8 méter magasságú, nevét pedig onnan kapta, hogy ostrom esetén a szabók céhe védelmezte. A bástyát a 17. század elején villlámcsapás érte, amitől felrobbant a benne tárolt 12 tonna puskapor. Az összedőlt falakat 1629-ben, Bethlen Gábor uralkodása idején építették újjá, ezért nevezik Bethlen-bástyának is. Erről a keleti oldalán látható Bethlen-címeres tábla emlékezik. A felújított bástyában jelenleg egy hangulatos kávézó működik, már csak ezért is érdemes felkeresni.
BEPILLANTÁS A MÚLTBA
Kolozsvár egyik legismertebb épülete a főtéren álló, barokk stílusú Bánffy-palota, amely a 18. században épült gróf Bánffy György, Erdély külügyminisztere részére. A Bánffy-palota a maga monumentalitásával, újszerű megoldásaival több évtizeden át hatott a város építészetére. 1951 februárjában a város elöljárósága elhatározta, hogy kiürítteti a Bánffy-palotát, s benne Szépművészeti Múzeumot létesít, melynek megnyitására végül 1965 végén került sor. Gyönyörű egyébként maga a Főtér is, ahol a palota helyet kapott, s amely egyben a belváros központja is – ez volt a középkori városfallal övezett város piactere. Éppen ezért eredeti neve Nagypiac volt, s csak 1869-től vált hivatalossá a Főtér elnevezés. Központi fekvésére jellemző, hogy máig alig lehet úgy közlekedni a városban, hogy ne kelljen áthaladni rajta. A térből messze kimagaslik a legrégibb épület, a Szent Mihály-templom, amely a 14. század óta uralja a teret. A tér épületei a 15. századtól a 19. századig minden fontosabb építészeti stílusjegyeit megőrizték. Akár kolozsvári barangolásunk kiindulópontjaként is érdemes a Főteret választanunk, hiszen ennek környékén rengeteg látnivaló vár ránk. Éppen ezért a szállás kiválasztásánál is érdemes figyelembe vennünk ezt a szempontot, hiszen nincs is jobb annál, mint a hangulatos Főtérhez közel, a város szívében szálláshelyet foglalni. Ha ezt a szempontot mérlegelve döntünk, akkor nem érhet csalódás, ha a Hotel Paradist választjuk, amelynek nagy előnye, hogy csupán 5 percnyire található a városközponttól, mégis csendes helyen fekszik megfizethető áron. Tovább haladva a város kínálta történelmi csemegék sorában, elérkezünk a vallás szolgálatában álló helyekhez. Ezen a téren a város ugyancsak gazdag palettával rendelkezik, hiszen valamennyi egyháznak külön-külön története van errefelé. A bencések a 11. században számos kolostort alapítottak Magyarországon, s Erdélyben Kolozsváron létesült az első bencés kolostor 1062-ben I. Béla király idején.
A kolozsmonostori apátság Erdély legjelentősebb vallási helye, oklevél-kibocsátási joggal. Az eredeti templom- és kolostorépület az 1241-1242-es tatárjárás idején elpusztult. Az első templom egyetlen megmaradt alkotása az 1230-1240 körül készült oroszlánszobor. IV. Béla 1263-ban építtette újra, 1465-ben pedig erődítményt építettek a kolostor védelmére, de a rendház harcias magatartása miatt Mátyás király le is bontatta. 1581-ben Báthory István király a jezsuita rendnek adományozta az egykori kolostort és birtokait, ám nekik 1588-ban el kellet hagyniuk az országot. 1598-ban villámcsapás rongálja meg a templomot, de a de a végső csapást 1658-1661 között a törökök mérik rá. 1896-ban a római katolikus egyház felépíti a ma is látható egyhajós templomot. A templom később a görög katolikus, majd az ortodox egyház birtokába került, s csak 1992 után lett újra a római katolikus egyház tulajdona. S ha már a vallási helyeknél tartunk, érdemes felkeresni egy igazán különleges építményt is, mint amilyen a Neológ zsinagóga. A második világháború előtt Kolozsváron nagyszámú zsidó közösség élt, amely öt templommal és több mint tíz imaházzal rendelkezett. Mára csupán 400 körül maradtak. 1944-ben, a lágerbe gyűjtöttek deportálása után, erős robbanások következtében a zsinagóga súlyosan megsérült. 1951-ben hozatta rendbe a Romániai zsidó hitközség. Jelenleg ez az egyetlen működő zsinagóga Kolozsváron. Látványban nem marad el tőle az Ortodox katedrális sem, amely Kolozsvár egyik legszebb szakrális épülete. A katedrális 1921-1933 között épült, bizánci és román stílusban. Az épület gazdagon díszített, a fantáziadús kődomborművek geometriai és virágmintákat ábrázolnak. Ha kedveljük a nem mindennapi megoldásokat, a szállások között is találunk olyat, amely egyedi megoldást mutat a díszítésben. A Deja Vu Panzió külseje első látásra egy mézeskalácsházikóra emlékeztet leginkább, étterme pedig olyan, mint egy múltbéli úri szalon, kacskaringós falmintákkal – az időutazás garantált.
A TÖRTÉNELEM FALAIN TÚL
Bár Kolozsvár számos történelmi csodát és titkot rejt, érdemes a könnyed kikapcsolódás oltárán is időt áldoznunk, már csak azért is, mert olcsó, mégis felejthetetlen helyeket kereshetünk fel. Mesés élményben lehet részünk például, ha felkeressük a Botanikus kertet, amely kalandos múltra tekint vissza. Már a 19. század Kolozsvárában megindul a szervezkedés egy nagy, úgynevezett Fűvészkert megalakítására. Ekkor adományozta Mikó Imre az Erdélyi Múzeum Egyletnek a kertet (természetesen még nem a mai formájában). A 20. százád elején Richter Aladár vezetése alatt tovább fejlődött. Az I. világháború ideje alatt élelmiszernövényeket termesztettek itt, majd 1920-tól ismét a kert gondozására fektették a hangsúlyt. Jelenleg a 14 hektárnyi területen több mint 10 000 növény él, a Föld minden kontinensének legszebb fajtái. Itt rendezték be a Növénytani Múzeumot, valamint itt található az egyetem herbáriuma is, amely több mint 635 000 növényt tartalmaz. Különös élményben lehet részünk akkor is, ha a Néprajzi Múzeumot keressük fel, ahol számos, népi kultúrához kapcsolódó emlékkel és tárggyal találkozhatunk. A múzeum épületét a 17. században építették, majd a 18-19. században fogadóként működött. A 19. században a város legfontosabb politikai és kulturális jelentőséggel bíró épülete volt – a nagyteremben nyilvános üléseket, tárgyalásokat, bálokat, koncerteket tartottak. Az épület jelentősége csökkent, amint a gazdaság fejlődése elindult, és megkezdték a nagyobb épületek építését. A helyhiány miatt a kiállított tárgyak igen szigorú válogatáson mennek át és a különböző tevékenységi köröknek megfelelően különböző részlegeket alakítottak ki – többek közt pásztorkodás, vadászat, szövés-fonás, bőrdíszmű és sok egyéb más.
Hasonlóképp sokat láthatunk és tanulhatunk, ha az Állattani Múzeum falai között indulunk felfedezőútra, amely immár több mint 300 ezer kiállítási tárggyal várja a látogatókat. A rendkívül gazdag és tudományos szempontból is jelentős múzeum országos szinten a 2. helyen áll a bukaresti után. Különféle földrészek állatai megtekinthetők itt – remek szórakozás, nem csak gyerekeknek! S ha gyerekekkel együtt kirándulunk, akkor ezt a szállás kiválasztásánál is figyelembe vehetjük, hiszen ebben az esetben egy apartman például sokkal kifizetődőbb lehet, mint egy hotel. Szerencsére a város az apartmanok terén is széles kínálattal kényeztet el bennünket, így nem kell sokáig keresgélnünk, ha meg akarjuk találni a megfelelőt. Az Aparthotel Zorilor például családosoknak vagy baráti társaságoknak is tökéletes választás, hiszen tágas, otthonosan modern helyiségek várják a vendégeket, mindemellet pedig Kolozsvár történelmi központjától és fő látványosságaitól is mindössze 1 kilométerre található. Garantáltan mindenki visszavágyik majd ide! Nem csak a szállással kapcsolatban fogjuk ezt érezni, de Kolozsvárról is ez lesz a benyomásunk.