A szállásfoglalási oldalaktól kapott árak és foglalhatósági adatok folyamatosan változnak. Emiatt előfordulhat, hogy a szállásfoglalási oldalon már nem találja meg pontosan ugyanazt az ajánlatot, amelyet a trivagón látott.
Ki ne hallotta volna még Sopron kapcsán, hogy a hűség városa? Vagy azt, hogy „mindenütt jó, de legjobb Sopron”? A városhoz számos címke köthető, azonban tudjuk-e valójában, hogy miért nevezzük a hűség városának? Mindemellett olyan felfedeznivalókat tartogat a „lővérségéről” is ismert város és a környező Fertő-táj, hogy garantáltan az idelátogatók egyik kedvenc helyévé válik.
Sopron felkeresése során mi lehetne egyértelműbb úti cél, mint a város szimbólumának, a Tűztoronynak a megtekintése? A Tűztorony a város alfája és omegája, s mivel a Főtéren áll, biztosan könnyen rábukkanunk. Az 58 méter magas torony nem véletlenül vált a város jelképévé, története meglehetősen szövevényes, s messzi régmúltra tekint vissza. Eredetileg várostoronynak készült, amelyet római falmaradványokra építettek meg, még a 13. században. A torony egyes részei fokozatosan készültek el az évszázadok során különféle stílusokban, de a torony 1676-ban teljesen leégett. Az újjáépítése a lakosság sürgetése ellenére is csak 1670-ben kezdődött el.
A Tűztorony a nevét onnan kapta, hogy az itt őrködő katonák azt a feladatot látták el, hogy figyelték a vidéket, és jelezték, ha valahol tűz ütött ki – nappal színes zászlókkal, éjjel lámpásokkal. A Tűztorony tetején látható kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka az 1622. évi országgyűlés és királyné koronázás emlékére. Végleges helyére, a torony tetejére, csak a tűzvész után a Lipót császár névnapjára rendezett ünnepségek során került, ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is. A Tűztorony, s vele együtt Sopron is, a hűség jelképe. Ez annak köszönhető, hogy az 1921. december 14-én tartott népszavazáson a város és még nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozásukat. A látogatók közel 200 csigalépcső után, az erkélykoszorúról, a toronyőrök hajdani őrhelyéről gyönyörködhetnek a műemlékváros csodálatos panorámájában. Soproni látogatásunk során tehát érdemes a Tűztornyot mindenképpen felkeresni, hiszen történelmi barangolásban és mesés kilátásban itt egyaránt részünk lehet.
Ha szeretnénk az ottlét alatt minden nap élvezni a Tűztorony közelségét és látványát, érdemes a szálláshely kiválasztásánál ezt a szempontot is figyelembe venni. Amennyiben a Best Western Pannonia Hotelt választjuk, biztosan nem nyúlhatunk mellé, hiszen nem csak kifogástalan ellátást biztosít, de a városközpont is könnyűszerrel elérhető. Ha azonban szeretnénk inkább az olcsó, ám hasonlóan közel lévő szállások közül szemezgetni, akkor remek választás lehet egy olyan panzió, amely családias, szép és megfizethető, mint például a Pálma Panzió.
Sopronban könnyen belefuthatunk a „Lővér” kifejezésbe, amely mindannyiszor a szórakozást, a kikapcsolódást testesíti meg. Sok ember szívét dobogtatja meg, ha azt a kifejezést hallja, hogy Lővér Kemping, hiszen ezrek számára jelent egyet a bulizással, a nyár kezdetével, s a világhírű zenekarokkal. Ez a kemping ad ugyanis otthont az 1993 óta megrendezésre kerülő, s egyre nagyobb tömegeket vonzó VOLT Fesztiválnak. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a fesztivál a nevét a rendszerváltás utáni években, az 1990-es évek elején VOLT néven megjelenő popkulturális magazinról kapta. Az első fesztiválokat 1993-tól 2001-ig még húsvét tájékán rendezték meg a soproni Sportcentrumban, melyeken a fellépők és a közönség száma is évről évre gyarapodott.
A növekvő népszerűség okán, 2002-ben a rendezvény helyszíne és időpontja is megváltozott, ekkor a Volt nyári fesztivállá változott, helyszíne pedig a szabadtéri Lővér Kemping lett. A „VOLT“ elnevezés egyébként Müller Péter Sziámi fejéből pattant ki. További érdekesség – ami ma már szinte meghökkentőnek tűnik –, hogy a jegyár ’93-ban 220 Ft volt, a fellépők száma 5, a közönségé 800. Azóta szép kis fesztivállá nőtte ki magát. A fesztiválok a sátorozó kultúráról ismertek, azonban évről évre nagyobb azok száma, akik szeretnék az éjszakázást és a tisztálkodást kulturált körülmények között megoldani a fesztivál ideje alatt is, így akár nagyobb baráti társaságok számára is alkalmas lehet egy olyan apartman, ahol több személy is elfér, mindemellett olcsó és megfizethető. Erre a célra kitűnő lehet az Anita Apartman Sopron, amely több személy elszállásolására is megfelel. A fesztiválozók számára is kézenfekvő lehet olyan szállás, ahol kényelmesen és olcsón pihenhetünk, és nem kell a sátortolvajoktól sem tartani.
Másfajta, de hasonlóan szórakoztató szórakozást nyújt a Lővér Kalandpark, amely tematikus természeti élményparkként határozza meg magát. 130 izzasztó, ám leküzdhető akadály várja az idelátogatókat, hogy 8-10 méter magasan megküzdjenek az elemekkel és a gravitációval. A kalandpark az egész család számára szórakoztató programot nyújt, hiszen a magasan lévő pályák mellett a kisebbeket 3 gyerkőc-pálya várja, az egészen kicsik (3-7 év) pedig az ovis pályán mutathatják meg ügyességüket. Sopron a fürdőzésre vágyók számára is gazdag lehetőségeket kínál, hiszen a Lővér Fürdő a nyári időszakban tárt kapukkal várja a hűsölésre vágyókat. A fürdő strandja egyébként már több mint 100 évvel ezelőtt épült, 1908-ban Erdei Forrásfürdő néven. Az uszoda életében fordulópont az 1934-es év. Ebben az évben modernizálták a Lővér uszodát. 1947-ben az Uszoda háborús rongálása 30 százalékos volt, melyet a következő évben helyreállítottak.
Újabb fontos állomása az 1975-ös év, ekkor kezdődött a fedett uszoda kivitelezése. Átadása Sopron várossá nyilvánításának 700 éves évfordulóján, 1977. december 16-án volt. Legutóbbi felújítása 2009-ben történt. Sopronban vannak olyan hotelek is, amelyek remek szolgáltatásokat nyújtanak az ellazulni vágyó látogatók számára, így a wellness fontos szempont lehet a szálláshely kiválasztásánál. Erre a célra megfelelő lehet az Atrium Panzió és Wellness, amely külön wellnessrészleggel és pihentető környezettel várja a vendégeket. Ha tehát Sopronban járunk, s a Lővér szót látjuk, mindenképp csillanjon fel a szemünk, mert csak jót jelenthet.
Sopron hangulatához hozzátartozik mindaz, ami a Fertő-táj jellegzetességeit is jelenti. Kirándulásunk egy napján érdemes kitérőt tenni Fertődre, ahol a „magyar Versailles”-ként emlegetett Esterházy-kastélyt csodálhatjuk meg, amely Magyarország harmadik legjelentősebb épületegyüttese. Ezt a barokk főúri rezidenciát Esterházy Miklós építette 1763-66 között. Esterházy József 20 szobás vadászlakját Miklós herceg és hitvese, Cziráky Margit grófnő alakíttatta át, és tette a család legkedveltebb tartózkodási helyévé. A kastély fénykora is ekkora tehető (1768-90), amikor is rendszeresek voltak itt a bálok és közösségi összejövetelek.
A kastély külső homlokzatán a barokk stílus szinte minden jellegzetes díszítőeleme megtalálható. Esterházy Miklós halálával a kastély elvesztette kiemelt szerepét, állagának leromlását a II. világháború teljesítette be. Az 1950-es évek második felében megkezdődött a helyreállító munka. Az újabb nagyszabású felújításra 2009-ben került sor, ami folytán a kastély szinte régi szépségében pompázik. A kastély a Fertő-tó körül vezető kerékpárút mellett helyezkedik el. A környékre látogatva remek gyalog- és kerékpártúrákat tehetünk a Fertő-tó körül. A tó ezenkívül horgászatra, csónakázásra és hajókázásra is alkalmas, vize azonban rendkívül sekély, átlagban 60-70 cm mély (a maximális mélység 160 cm). A tó egyetlen magyarországi üdülőtelepét Fertőrákosról lehet megközelíteni. A tó és környéke mintegy 300 madár- és 30 halfajnak ad otthont. 2001-től a Fertő-táj az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel.
A Fertő-táj zászlaja alatt azonban nem csak fizikailag, hanem a gasztronómiában is barangolást tehetünk. Erre a vidékre jellemzőek a poncichter ételek. A poncichter szó a Bohnenzüchter kifejezésből származik, jelentése babtermelő, hiszen Sopron egykori szőlőtermelői a babot is ültettek a fürtök közé. Számos izgalmas ételspecialitás kóstolható meg, melyekkel másutt ritkán találkozunk. Ilyen például a babpogácsa, a babos rétes és a babtorta vagy akár az aszalt szilvás bableves. Az ételhez nyilván ital is dukál, így érdemes a Sopron-borvidék kínálatából választani, hogy a vidék teljes gasztronómiai palettáját megismerhessük. A város környékén az 1800-as évek végéig a fehér szőlő volt az uralkodó. A Sopron-borvidék karakteres fajtája, a kékfrankos szőlő az 1890-es évek után került előtérbe. Legnagyobb mennyiségben a vidéken ezt a fajtát termesztik, több mint ezer hektáron. A kékfrankos nevének kialakulása igazi kuriózum. A Sopronban mesélt legenda szerint 1809-ben a helyieknek kötelező volt Napóleon katonáinak szállás, étel és ital ingyen biztosítása. A katonák a kötelező fejadagon kívül is szerettek volna borozni, ezért vásároltak is pénzért. Mivel pedig a náluk lévő kettő féle pénz közül a kékfrank értékesebb volt a fehér színű franknál, ezért a poncichterek fizetéskor kékfrankot kértek. Így lett a jó soproni bor neve kékfrankos.
Magyarországon először „soproni kékfrankos” néven Jäger Mihály borkereskedő árusította palackos borait az 1830-as években. Mára ez már fogalommá vált. A kékfrankos mellett jelentős még a Zweigelt, Cabernet sauvignon, Merlot és Pinot noir ültetvények is. Ha tányérunkról is elfogyasztottuk az összes maradékot, és poharainkat is kiürítettük, nekivághatunk a természetbeli kalandozásoknak. A Sopronhoz közeli Felső-Hansági Nemzeti Park minden évben ismeretterjesztő rendezvényekkel, kenutúrákkal, gyermekfoglalkozásokkal várja a régióba érkező vendégeket. Aki aktívan szeretné eltölteni soproni pihenését a természet közelében, megismerve Eurázsia legnyugatibb fekvésű sztyepptavának élővilágát, annak a park felejthetetlen élményeket kínál. Legyen szó kenuzásról, túrázásról, hajnali madárlesről, magyarországi őshonos állatok bemutatásáról, biztosan mindenki megtalálja a kedvére valót.
A helyi madárvilág egyik jellemző képviselője a nagy kócsag: a magyarországi természetvédelem jelképeként is ismert madárfaj nagy számban költ a Fertőn, így barangolásaink során biztos találkozunk velük. Érdemes tehát Sopron felkeresése során többfelé kitekintést tenni, azonban mindenképp célszerű, ha szállásunkat a városban foglaljuk le. Különféle akciós ajánlatokat még az utolsó pillanatban is elcsíphetünk, így nem kell attól tartanunk, hogy esetleg szállás nélkül maradunk. Az árak Sopronban egyébként elég barátságosak – még az osztrák határ közelsége ellenére is –, így hotel tekintetében is biztosan találunk olyat, ami pénztárcakímélő. A Hotel Sopron egyébként a gyönyörű környezet és csodás panoráma mellett is megfizethető, és négycsillagos minősítésének megfelelően kifogástalan kiszolgálásban lehet részünk. A szálláshely 1999 óta egyébként a „Zöld Szálloda“ cím tulajdonosa, ami sokak számára vonzóvá teheti a hotelt. Akik számára pedig fontos a hasonló minőség, de olcsóbb kategória, azoknak az Erhardt Panzió lehet remek választás, amely a gyönyörű környezet mellett gazdag és ízletes magyar és nemzetközi konyhával és saját borpincével várja a vendégeket.